Szabolcs: község Szabolcs-Szatmár-Bereg m.-ben, a Tisza bal partján, Tokajtól 9 km-re ÉK-re. L: 548 (1910), 450 (1990), 400 (2001). Neolitikus, rézkori, bronzkori telepek; szkíta lelet, kelta és honfoglalás kori sírok; 10-11. sz.-i temető, rátelepült Árpád-kori település.

Honfoglalás kori földvár (9-10. sz.; fase: 1092 (Zabolcz). A község Ny-i szélén álló, nagy kiterjedésű földvár a szabolcsi ispánság, majd a későbbi Szabolcs vm. központja volt. Anonymus szerint Árpád fejedelem Szabolcs nevű unokaöccse építtette, aki Árpád után vsz. maga lett a fejedelem. Építésének pontos ideje vitatott, a kutatók szerint a 950 k. időpont a legvalószínűbb. A várat a 11. sz. második felében korszerűsítették, magasságát növelték, a sáncokat megvastagították.

Itt tartotta I. (Szt.) László az 1092-es ún. szabolcsi zsinatot, amelynek egyházi rendelkezései a király első törvénykönyveként maradtak fenn.

A vár a tatárjárás (1241-12) után elveszítette hadi jelentőségét, nem használták. A 14. sz. elején Gutkeled nembeli Miklós birtokolta. A vár alatt, a Szt. Mihály-plé-bániatemplom körül álltak a várnépek házai. 1266 előtt a Szentemágócs nembeli Olaszi, majd a Szabolcsi család kapta adományként, s birtokolta 1380-ig. A 15. sz.-ban vámszedési jogot kapott.

A mohácsi csata (1526) után részben a Semsey családé. A 16. sz.-ban nagyobb része a királyi kincstáré, és a tokaji várhoz tartozott. A 17. sz.-ban egyharmada Rákóczi-birtok.

A szatmári béke (1711) után a kamaráé lett, amely 1720-ban eladta a Török, a Patay és a Szombathy családoknak, és területére ruszinokat telepítettek. A 19. sz.-ban számos nemes család (Boronkay, Dobozy, Szemere stb.) birtokolta. 1924-ig és 1940-44-ben Szabolcs vm.-hez tartozott.

Ref. templom (román, 11. sz.; részben átépítve, 18-19. sz.; a templombelső 15. sz. végi; gótikus nyíláskeretek; a szentélyben a meszelés alatt 15. sz.-i falképek; belsejében feltárt 14-17. sz.-i sírok; azonos a 14. sz.-ban említett Szűz Mária-monostorral), volt Mudrány-kúria (késő barokk, 18. sz. vége; gazdag mennyezetfestéssel; múz.-i kiállítóhely: iparművészeti gyűjt., al. 1980).